
1946-ban születtem a kis dél-békési falu, Medgyesbodzás egyik tanyáján. Családunkban mindig kevés szó hangzott el. A székely viccek szűkszavú főszereplője nyugodtan lehetett volna anyai nagyapám. Nem véletlen hát, hogy a zene, a tánc és a fotográfia csábított magához. Már Orosházán, a gimnáziumban csatlakoztam a fotószakkörhöz, majd bátortalanul bár, de ellátogattam a Szegedi Fotóklubba, ahol ott ragadtam és elköteleztem magam egy életre a fotózás mellett. Középiskolai nyelvtanárként folyamatosan fotószakköröket vezettem. 1984 óta Debrecenben élek, azóta tagja vagyok a Debreceni Fotóklubnak.
Úgy vélem, nagyon fontos a fiatalok érdeklődésének felkeltése a kortárs fotóművészet iránt, mivel így lehet őket a valódi értékek felé terelni. Egész életemben vonzódtam a népzene, a néptánc és általában a folklór iránt, és ez tükröződik képeimen is. Foglalkoztatott az ember, különösen a vidéki emberek élete, környezete, és akkor vagyok elégedett, ha fotóimon közvetlenül vagy közvetve mindezek megjelennek.
I believe that it is very important to arouse the interest of young people in contemporary photography, as this is how they can be guided towards real values. All my life I have been attracted to folk music, folk dance and folklore in general, and this is reflected in my pictures. I am preoccupied with the lives and environments of people, especially rural people, and I am satisfied when all of this appears directly or indirectly in my photos.
